Szombaton az egyik unokatestvérem esküvőjére voltunk hivatalosak. Az egész nap nagyon zsúfolt volt, mert délelőtt a templomba kellett mennünk a másnapi keresztelőt megbeszélni a pappal, aztán ruháért rohantunk az Árkádba, majd haza Szigetszentmiklósra, ahol az egész család lázasan készülődött... Lacus szinte semmit nem aludt napközben, amit igen, azt többnyire a kocsiban, de mivel viszonylag rövid távolságokat mentünk, ezért ezek 10-20 perces alvások voltak. Úgyhogy nem volt jó passzban igazán. :-(
Fél 6-ra kellett mennünk az esküvő helyszínére. A szertartás alatt Lacuska aludt, úgyhogy azt meg tudtuk nézni, de utána, amikor elfoglaltuk a helyünket a vacsoránál, már nagyon nyűgös volt. Valószínűleg nem tetszett neki az igen hangos élőzene sem, úgyhogy inkább kimentünk vele sétálgatni egy kicsit. Majd a 7 órakor kezdődő vacsorát meg sem vártuk, hanem akkor elindultunk vele Anyósomékhoz, hogy letegyük ott aludni. Ez viszonylag könnyen sikerült is, nem nagyon érzékelt abból semmit, hogy nem a saját kiságyába tettem be szopi után. A szokásos fél 9-es időpontban el is aludt, mi pedig visszamentünk a lagziba.
Viszonylag kiszámítahatatlan, hogy éjszaka mikor kel fel először (éjfél-1 óra körül szokott), ezért én nagyon izgultam, hogy mi lesz, ha felébred, és én nem vagyok ott. Hiszen olyan még SOSEM volt, hogy éjszaka ne én vegyem fel, amikor felébred... Mindenesetre hagytunk a Nagyinál tejcsit cumisüvegben, hogy ha felébred, akkor kaphasson enni, de azt nem tudtam, hogy vajon vissza is fog-e aludni, és hogy egyáltalán nem fog-e megijedni éjszaka amiatt, hogy nem is otthon van...
Na szóval mi Apával visszamentünk a lagziba. Megvacsoráztunk 9 órakor, és nem sokkal utána némi alkohol hatására Apának olyan táncolhatnékja lett, hogy nem is akartam elhinni. :-) Mindig az a felállás, ha mulatni megyünk valahova, hogy én táncolnék, ő viszont hallani sem akar róla. Nagy unszolásra azért mindig sikerül táncba vinni :-) de most megfordult a kocka, és ő unszolt engem. Volt mindenféle zene, a jó kis lakodalmas sramlitól a Tankcsapdán át a Republikig. Úgyhogy bő 1 év után most újra bulizhattam egy kicsit. :-) A helyzet azonban az, hogy nem bírtam az éjszakázását, nagyon fáradt voltam már éjfél felé, Apa viszont még pörgött volna a parketten tovább. :-) Végül 1 óra előtt egy kicsivel hazaindultunk.
Lacuskánk pedig olyan rendes jófiú volt, hogy nem ébredt fel egészen addig, amíg haza nem értünk. De ahogy betettük a lakásba a lábunkat, egyből meghallottuk a hangját, hogy jelzi, ő is fent van ám! :-) Szerencsére így én tudtam felvenni, és így az éjszaka zökkenőmentesen telt, mintha semmiféle esküvő és bulizás nem zajlott volna közben. :-)
Szóval jól esett nekem is egy kis kikapcsolódás, bár őszintén megvallva, ez a kikapcsolódás már nem olyan, mint régen, Lackó előtt... Azért nem, mert mindig azon járt az eszem, hogy vajon felébred-e, mikor ébred fel, hogy fogja viselni, hogy nem vagyunk ott, vissza fog-e aludni... stb. Hiába tudom, hogy jó helyen van, hogy nem lehet semmi baja, mégsem tudok tejesen nyugodt lenni. Gondolom, ha nagyobb lesz, akkor azért ez egy kicsit változni fog, és nem fogok érte ennyire aggódni, ha mondjuk a nagyszülőknél alszik, nélkülünk...
Az esküvőn egyébként ugyanaz a fotós fényképezett, aki annak idején a mi esküvőnkön is, így megkértük, hogy készítsen néhány képet rólunk is.
