Lilypie First Birthday tickers

Kedves Olvasó, Látogató!

Köszönjük, hogy megtisztelsz minket azzal, hogy webes naplónkat néha, gyakran vagy rendszeresen olvasod. Az oldal azonban még jobb lehetne, lenne, ha te is kommentálnád egyszer-egyszer az olvasottakat, hiszen akkor tényleg élő lenne a kapcsolat köztünk. Sokan reagáltak már egy-egy posztra, de emailben, csak nekem. Kérlek, hogy nyugodtan írd ide a kommentjeidet! Vagy mondhatnám úgy is: NEM ÉR A ZUGOLVASÁS! ;-)

Címkék

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Iratkozz fel a blogra!

Jaj úgy élvezem én a strandot...

2010.07.21. 21:37 - csaladmese

Címkék: nyár fürdés strand

A nagy melegre való tekintettel péntek reggel elindultunk a Balatonra Anyukámékkal, hogy a hétvégét ott töltsük...

Lacus tényleg nagyon élvezte a strandot: egyrészt hihetetlen módon tetszett neki a Balaton vize! Nagyokat sikítozott, rúg-kapált, nevetett fürdés közben. Kézben vittük be, mert mindenféle vízi járgányokhoz még kicsi, főleg, hogy ülni sem tud még egyedül. Nyakig elmerítettük a vízben, és nagyon szerette! Másrészt pedig az is szuper volt, hogy sokszor és sokat aludt napközben a jó balatoni levegőn. Az egyik délutáni alvása majdnem 3 (!!!) óra hosszú volt, és nem zavarták sem a bogarak, sem a zajok, sem a meleg...

Szóval Manó nagyon jól érezte magát a hétvégén, nagyon jó hatással volt rá a környezetváltozás! Sajnos nem készültek a Balatonon sem képek, sem videók, amit utólag is nagyon bánok, de én vagyok a hibás, mert nálunk volt a fényképezőgép...

Vasárnap hazafelé meglátogattuk a korábban emlegetett, mára már 1 hónapos új jövevényt, Antónia Karinát is. Nagyon cuki kislány, óriási szemekkel!  :-) Hihetetlen milyen pici és törékeny, már elképzelni sem tudom, hogy Lacuska is ilyen apró (sőt, még apróbb!) volt... Pedig csak (már!) 7 hónap telt el azóta... Manóci óriási sikert aratott itt a vendégségben, a nők (asszonyok) bevallásuk szerint egyből szerelmesek lettek belé! :-)

Azóta pedig újra itthon, gyorsan múló napokkal. Bár az utóbbi 2 nap számomra nagyon nehéz volt, mert a balatoni óriási alvások után itthon nem ment/megy az ELALTATÁS... de ebbe a sztoriba most inkább nem bonyolódnék bele, legyen elég annyi, hogy 1-1,5 órát töltünk az elaltatással, miközben nagyokat sírunk... :-((( Ma már egy kicsit jobb volt a helyzet (megpróbáltam módszert váltani). Erre az amúgy sem annyira vidám lelkiállapotomra pedig még az is rátesz egy lapáttal, hogy mindenféle nyavalya kijött rajtam mostanában, sajnos orvosokhoz is mennem kell/kellett: volt hólyaghurutom, aminek következtében kiderült, hogy van egy 4 mm-es vesekövem. Emellett minden nap estére iszonyatosan megfájdul a sarkam (de persze az ortopéd orvosnak ötlete sincs, hogy mitől), néha a derekam is kiméletlenül fáj (ami vagy a sarkammal vagy a vesekövemmel van összefüggésben - ki tudja), és közben van 1 fogam is, ami fogmosás közben nagyon érzékeny... Úgyhogy próbálok én vidám lenni, de nem mindig megy az könnyen faluhelyen! :-)

A bejegyzés trackback címe:

https://csaladmese.blog.hu/api/trackback/id/tr202164568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása