Ma volt az utolsó alkalom a babamasszázson. Így a végére egészen jól belejöttünk, Lacuska is egészen jól viselte. Dícsérő szavakat is begyűjthettünk ma, mert nagy sikert aratott a kismamák és a védőnéni körében, ahogyan hasonfekve Manó hosszú percekig megemelt mellkassal nézelődött - mindenkit jól megnézett magának. :-) (A szemlélődés képi illusztrációja az előző posztban...)
A masszázst egyelőre úgy döntöttem, hogy napközben fogom alkalmazni, és nem este. Az a fürdés előtti/utáni állapot már "nem bírja el" még a 20-30 perces masszázst, napközben viszont játékidőben jó program lesz - ha nem is minden nap.
A masszázs után ottmaradtunk még beszélgetni, meg játszani. A házunk mellett ugyanis egy Máltai játszótér van, amin van egy kis házikó - tele játékokkal. Úgyhogy az itthon már unalmassá váló játékok helyett végre újakat is tudtam mutatni Lackónak, amit persze élvezett is.
